A fejlett országokban a 30 év feletti lakosság közel fele érintett a betegségben. A kialakulás esélye az idősebb korosztályban jelentősen nagyobb, de ettől függetlenül fiatalok is szenvednek aranyérben. Az elmúlt évtizedekben általános világtendencia az érintettek számának növekedése.
Az aranyérbetegség tünetegyüttesének anatómiai magyarázata a vénás pangás kialakulása az érintett rektális területen. Ha a vénás vér kiürülése csak akadályozottan tud megtörténni, a befolyó vér elvezetése elégtelenné válik, és a megnövekedett nyomás az érgomolyag kitágulását okozza.
A betegség kialakulása fokozatos, a panaszos és panaszmentes időszakok többéves ciklusokban váltogathatják egymást. A kifejlődés időpontját és gyorsaságát alapvetően két tényező határozza meg:
Az aranyérbetegség hátterében általános kötőszöveti gyengeség áll, ami általában genetikai alapon öröklődik. Emellett az öregedéssel egyébként is együtt jár a kötőszövetek gyengülése, ami elősegíti a kóros állapot kialakulását. Általánosan nem dönthető el, hogy a betegség kialakulásának oka a hajlam, vagy az életmód. Minden páciensnél a kettő valamilyen kombinációja áll a háttérben. Tipikusnak mondható kiváltó ok a terhesség, de míg vannak fiatal nők, akik több terhesség után sem lesznek aranyeresek, addig más fiatalok terhesség nélkül is.
A feldolgozott élelmiszerek megjelenése jelentősen hozzájárult az aranyér nagyfokú elterjedéséhez, így a betegség a nyugati országokban lényegesen gyakoribb. A jelenleg elterjedt táplálkozáskultúrában az ételek nagy része finomított alapanyagokból készül, rostokban szegény.
Tudományos vizsgálattal nem sikerült igazolni, hogy az aranyérnek lelki okai vagy más mentálhigiénés eredetű befolyásoló tényezői is lehetnek. Általánosan elmondható, hogy a betegséget nem sorolják a tipikusan pszichoszomatikus eredetű elváltozások közé. Itt érdemes elmondanunk, hogy az aranyeres tünetek fellángolását gyakran székrekedés okozza, aminek viszont már lehetnek pszichés eredetű okai.