A terhesség egyik legkellemetlenebb velejárója lehet az aranyér, amely a kismamák közel egyharmadát érinti. Ha Ön várandós, és aranyeres panaszai vannak, akkor az alábbiakat Önnek szánjuk. Megismerheti a babára nézve is biztonságos kezelési lehetőségeket, illetve olyan tanácsokat is kap, amelyeket érdemes életviteli szokássá tennie, ha meg akarja előzni állapota rosszabbodását.
Az aranyér kialakulásának várandósság alatt több oka is lehet. Az elsődleges kiváltó ok, hogy az anyaméh, a baba növekedésével összefüggésben, egyre fokozottabban nyomja a kismedencét. Ez nem csak a beleket és a gátizmokat helyezi nyomás alá, hanem az alhasi visszereket is. A fokozódó nyomás hatására az aranyeres párnák megduzzadnak, és kialakul a jellemző vérzés-fájdalom tünetegyüttes. A kismedencei vérellátás is megnövekszik a baba táplálása miatt, ami közvetlenül segíti elő a tünetek erősödését.
Az aranyér kialakulásához hozzájárulhat az is, hogy a terhesség alatt a székelési szokások megváltoznak. Általánosan elmondható, hogy sok kismama szenved rendszeres szorulásban, amit egyes esetekben a magzatvédő vitaminok okoznak.
A belső aranyerek megduzzadása a várandós anyukáknál természetesnek mondható, ezek kevésbé okoznak panaszokat. Fájdalmas lehet viszont a külső aranyerek bevérzése, berepedése, ami bekövetkezhet a terhesség okozta nyomásnövekedés és a szív felé lelassult vér-visszaáramlás következtében. E mellett keletkezhet az aranyérben vérrög, illetve ödéma is, amit nagyon rövid idő alatt megjelenő, igen fájdalmas tünetek kísérnek. Ezek oka főként a hormonális változás, ami miatt a vérben lévő folyadék a visszerekből könnyebben áramlik ki a szövetek közé. Ilyenkor a kismama nem csak a székelésnél él át fájdalmat, hanem folyamatosan.
A mozgásszegény életmód, a rostokban szegény táplálkozás, a nem elegendő folyadékbevitel, a vérszegénység miatt szükséges vaspótlás és a hormonális változások mind-mind hozzájárulhatnak a betegség kifejlődéséhez. A baba növekedése következtében megnagyobbodó méh egyre jobban nyomja a beleket és a gátat, így a végbél nehezebben nyílik, a széklet nehezen távozik. Természetes módon segít ilyenkor a guggoló székelés és az ún. széklettömeg-növelő táplálékok (pl. az útifű maghéj) napi 2-3 liter vízzel történő elfogyasztása.
Általános alapelv, hogy csak a gyógyszer nélküli kezelések tekinthetők 100%-ban biztonságosnak a babára nézve, a lentiekben erre adunk néhány ötletet. Ezt követik a külsőleg alkalmazható kenőcsök és kúpok, azonban ezek hatóanyagai már felszívódhatnak a véráramba, így csak előzetes orvosi jóváhagyással használhatók. A szájon át szedhető szerek csak erősen indokolt esetben, orvosi egyeztetéssel használandók.
A gátizomzat egy akaratlagosan is mozgatható izomcsoport, amely alátámasztja a kismedencei és hasüregi szerveket. Ha a gátizom megsérül vagy meggyengül, akkor méh-, hólyag- vagy végbélsüllyedés következhet be. Gátizmaink rendszeres mozgásban tartása sok kellemetlen tünetet előz meg, ilyen például a széklet- vagy vizelet-inkontinencia. A hölgyeknél a gátizomtorna napi szintű alkalmazása rövid időn belül érzékelhető eredményeket hoz, egyes panaszok megszüntethetők, enyhíthetők vele. A gát izmainak tornáztatása jótékony hatással van az aranyeres panaszokra, megszünteti az akaratlan vizeletvesztést, valamint segíti a szülés utáni regenerálódást. Terhességre készülő nőknek, szülés előtt álló kismamáknak is ajánlott gátizom-erősítő gyakorlatok rendszeres végzése, a szülést megelőző, illetve az azt követő hónapokban is.
Arnold Kegel amerikai nőgyógyász fedezte fel, hogy a medencefenék izmainak edzésével kezelhetők a terhes, illetve gyermekes nők jellemző panaszai, mint például az inkontinencia és az aranyér. A Kegel gyakorlatok végzését vizeletürítés közben kell kezdenünk, a PC izmaink megmozgatásával! A PC izom a szeméremcsonttól a farkcsontig terjed, neve a latin „pubococcygeus” rövidítése. Megtalálni úgy tudjuk, hogy beazonosítjuk azt az izmot, amivel meg tudjuk állítani vizeletünket.
A Kegel gyakorlat keretében először vizeletünk áramlását próbáljuk meg elzárni, pár pillanatra teljesen megállítani, majd újra elengedni. Az elzár-elenged mozdulatot többször ismételjük meg. Ez a gyakorlat az, amelyet később vizelés nélkül is bármikor és bárhol gyakorolhatunk, és hatékonyan erősíthetjük vele a medencefenék izmait.
A földön fekve kényelmesebben „edzhetünk”, ezt üres hólyaggal kezdjük el! Feküdjünk hátra, lábunkat, térdünket hátrahúzva. Próbáljuk meg pár másodpercre összehúzni PC izmainkat, majd lazítsunk.
Érdemes naponta háromszor 10-15 ismétlést végezni a gyakorlatból, anélkül, hogy a hasunkat behúznánk, a combjainkat összeszorítanánk, megfeszítenénk a fenekünket, vagy visszatartanánk a lélegzetünket. Ha a napi rutin részévé tesszük a gyakorlatozást, pár hét alatt jelentős javulást érhetünk el a panaszok terén. A témáról részletes leírásokat talál az interneten, ha érdekli Önt, érdemes mélyebben elmerülnie benne!
Ha otthon alkalmazható módszerekkel nem szűnnek a panaszai, kérje ki szakember véleményét! A szülész-nőgyógyász segít annak megítélésében, hogy proktológiai szakvizsgálatot is kell-e végezni, vagy a házilagos módszerekkel elegendő a kezelés.
Fontos, hogy amennyiben vérzést észlel a toalettpapíron vagy az alsóneműjén, haladéktalanul jelezze kezelőorvosának. Fontos egyértelműen megállapítani, hogy vaginális vagy rektális a vérzés. Az aranyeresség sok nőnél előfordul a terhesség során, de érdemes szakember véleményét kérni, hogy biztosan erről van-e szó.
