A végbélvizsgálat szemrevételezéssel és a záróizom tónusának mutatóujjal történő kitapintásával kezdődik. A végbél alsó 4-5 cm-es szakasza már csak betekintéssel vizsgálható meg, ehhez egy ún. anoszkópot használ az orvos. Az anoszkóp egy tölcsérhez hasonló fém- vagy műanyag eszköz, aminek segítségével szemrevételezhető a végbél legalsó szakasza. Ezt a vizsgálatot mindenképp el kell végezni, mással nem helyettesíthető. Szerencsére fájdalommal egyáltalán nem jár, előkészítés nem szükséges hozzá, és utána zavartalanul folytathatók a napi tevékenységek.
A páciens vizsgálata térdelő-könyöklő helyzetben történik, a beteg feltérdel a vizsgálóasztalra, előre hajol és a könyökére támaszkodik. Idős betegek, fájó csípőjű, illetve térdű páciensek esetén a bal oldalfekvő póz használatos, vagy hanyatt fekvés felhúzott lábakkal. Ez az 1-2 percig tartó kissé kényelmetlen testhelyzet lehetővé teszi a legoptimálisabb feltételeket a szakorvos számára.
A végbéltükrözés (szaknéven rektoszkópia) célja, hogy az orvos kizárhassa az olyan betegségek fennállását, amelyek az aranyérhez hasonló tüneteket okoznak. Ezek közül a legveszélyesebb a végbélrák, így ennek kivizsgálása kötelező eljárás aranyeres panaszok esetén.
A végbéltükrözés némileg kellemetlen lehet a páciens számára, de érzéstelenítést nem igényel. A proktológus szakorvos egy cső alakú száloptikás eszközt vezet a páciens végbelébe, mely eszköz végén videokamera található. A diagnosztika mindössze 1-2 perces, lefolyása egy monitoron kísérhető figyelemmel. A végbéltükrözés során a szakorvos a végbél teljes alsó szakaszát áttekinti 14-20 cm magasságig. Ha a kezelőorvos úgy ítéli meg, hogy szövettani mintavételre van szüksége a páciensnek, azt is elvégzi.
A vizsgálatot követő székelés során a beteg enyhe vérzést tapasztalhat, különösen abban az esetben, ha vérző aranyérben vagy végbélrepedésben szenved. Ez a jelenség normálisnak mondható. Amennyiben azonban a vérzés súlyosbodik, illetve hosszabb ideig fennáll, fontos a kezelőorvos tájékoztatása.
Bár a rektoszkópia nem fájdalmas, előfordulhat, hogy a betegség olyan súlyosságú (végbélrepedés, gennyes végbéltályog, gyulladt aranyér), amikor már bármilyen fizikai kontaktus fájdalommal jár, ilyen esetben - a beteg állapotának vagy kérésének megfelelően - a vizsgálatot rövid altatásban végzik. Az altatást altatóorvos végzi, aki folyamatosan felügyeli a pácienst.
A végbélvizsgálat után az orvos tájékoztatja a pácienst az aktuális állapotáról, majd terápiás módot javasol. Ha szükséges, műtéti eljárást javasol, esetleg ehhez laboratóriumi szűrővizsgálatokat, illetve informálja a beteget a lehetséges szövődményekről is. A lelet tartalmazza, hogy mekkora bélszakaszt sikerült áttekinteni, előfordul-e ezeken a szakaszokon gyulladás, daganat, vérzés, nyálkahártya eltérés illetve sérülés, kóros aranyér elváltozás, valamint hogy az orvos vett-e szövettani mintát. Ezenkívül tartalmazza a további javasolt vizsgálatokat.
Általánosan elmondható, hogy az aranyeresség fent leírt vizsgálati módszerei nem fájdalmasak, elsősorban azért, mert a végbélben nem találhatók érzőidegek. A gyakori félelmet és szorongást inkább a „behatolás” tudata okozza, ami ellen sajnos nem tudunk általános tanácsot adni. Gondoljunk arra, hogy egy elhanyagolt aranyér jó eséllyel csak műtéttel gyógyítható, ami össze sem mérhető egy ötperces szűrővizsgálat okozta kellemetlenséggel.
Vásároljon speciális eszközöket az aranyér kezeléséhez, kattintson a képre a belépéshez!